Üdvözöllek a kolozsvári 3-as számú Matematika-Fizika Líceum 1987-ben végzett XII.D-s diákjainak web-oldalán

Az itt található honlap azé a 36 öregdiáké akik a sors akaratából együtt jártak a '80-as években és végeztek 1987-ben a kolozsvári Farkas utcai 3.sz. Matematika-Fizika Líceum (ma Báthory István Elméleti Líceum) XII.D osztályában.


Az osztály

Alább találhatók az osztálytársakról a többi osztálytárs érdeklődésére számot tartható többé-kevésbé aktuális információ.

 

 

még » « kevesebb

Az adatok személyes jellegéből adódóan az osztálytárasakról az adatok csak Facebook-os autentikáció után érhetőek el!

Ha nem rendelkezel Facebook-os hozzáféréssel, akkor vagy hozz létre egyet a Facebook oldalon, majd jelezd Rózsa Attilának, hogy vegyen fel az osztály FB csoportjába, majd bejelentkezve eléred az adatokat.
Vagy elégedj meg egy osztálynévsorral.

Hírek, érdekességek, statisztikák

2017. augusztus 14-15. között kerül megrendezésre a 30 éves érettségi találkozó (program)

még » « kevesebb

2014 február 15-én, 83 éves korában elhunyt az Oszi, dr. Horváth József. Temetése Budapesten a Kerepesi Temetőben 2014 március 3-án volt.
2013 augusztusában megszületett Géza lánya.
2013 júliusában megszületett Csubi lánya.
2012 januárjában megszületett Gyöngyi fia.
2011 októberében megszületett Ernő hetedik gyereke.
2009 októberében megszületett Géza fia.
2009 májusában megszületett N.Kriszti fia.
A 20 éves találkozó képei

Bathory Liceum

Az iskola története

Báthory Istvánt már fejedelemmé választása előtt is foglalkoztatta a gondolat, hogy Erdélyben alapítson egy , a nyugati egyetemekével egyenrangú képzést nyújtó főiskolát s így növelje hazája műveltségi szintjét. Mint lengyel király ismerkedik meg a jezsuita rend hit-és kultúraterjesztő munkájával s elhatározza, hogy segítségükkel iskolát létesít Erdély központi városában. Erre 1579-ben érkezik el a megfelelő pillanat, amikor Kolozsmonostoron, a bencések elhagyott épületeibe október 1-én megérkezik a 12 jezsuita páter.1581-ben átköltöznek a várfalon belüli Farkas utcai volt minorita rendházba, a vallási türelmetlenség hatására többször kiűzik őket, intézetüket lerombolják.

még » « kevesebb

Az óvári zárdába 1693-ban költöznek be, 1704 táján a Farkas utca és a Bel-Torda utca találkozásánál vásárolnak egy nagy telket. A jezsuita korszak tanárai közül kiemelkedik a bibliafordító Kálvin György, a csillagász Hell Miksa, a költő Baróti Szabó Dávid, a neves tanítványok közül Pázmány Péter bíboros, Haller János, Apor Péter, Mikes Kelemen írók. A jezsuiták 1773-as feloszlatásukig vezetik az intézetet.

    1776-ban a piarista vagy kegyesrendiek veszik át az intézet vezetését, a tanintézet neve ekkortól Királyi Akadémiai Líceum, de többnyire "universitas"-ként emlegetik. 1784-ben II. József megfosztja egyetemi rangjától. A Farkas utcai déli oldalon álló egyemeletes épületet az 1798-as tűzvész nagyon megrongálja, helyére húzzák fel 1817-1821 között az iskola mai kétemeletes empire stílusú épületét. A piarista tanári karból a könyvgyűjtő Koros Imre, a történész Koppi Károly, a filológus Katona Dénes és a csillagász Gegő József Adolf tűnik ki. A diákok sorából Jósika Miklós regényíró a leghíresebb, de a Petőfi életrajzából ismert Teleki Sándor, a régész Torma Károly is itt tanult. A tanintézet e főiskolát is magába foglaló korszakának az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc vetett véget.

A főgimnázium időszakának (1850-1948) jelentős tanárai közül a szótáríró Finály Henrik, a történész Bíró Vencel, a festőművész Szopos Sándor nevét emeljük ki. A diákok hosszú sorából Kuncz Aladár, Passuth László regényírók, Walter Gyula költő, Révai Károly műfordító, György Lajos irodalomtörténész neve a legismertebb.

Az 1948-as tanügyi reformmal minden romániai iskolát államosítottak, 1984-ben a hatalom a felszámolást akarva román tagozatot létesített az iskolában, 1986-tól már az igazgató is román volt. Az 1989-es decemberi változásoknak köszönhetően sikerült 1990 februárjában visszaállítani a tanintézet magyar jellegét. 1999 áprilisától hivatalosan is alapítója nevét viseli: Báthory István Elméleti Líceum.

Báthory István 1533. szeptember 27-én született Szilágysomlyón , a Partiumban nagybirtokos Báthory-család somlyói ágából. Apja Báthory István erdélyi vajda, anyja Telegdy Kata volt. Tanulmányait a padovai egyetemen végezte, ahol humanista műveltséget szerzett. 1571. március 25-én Erdély fejedelmévé választották, majd 1575. december 14-én a lengyel nemesség királyává választotta és 1576 májusában megkoronázta.

Bővebben: wikipedia

Bathory

Báthory István

Az 1533-ban, Szilágysomlón született Somlyai Báthory István, ahogy a krónikákban olvasható, az első tetterős fejedelem, erdélyi politikus, aki érzékkel nyúlt az új képződmény szilárdításához, építéséhez. Támaszkodik az erdélyi erők elért politikai hagyományaira, de mindemellett koncepciózus vezető révén merész, távolbamutató kezdeményezésekkel próbálkozik megakadályozni, semlegesíteni azokat a veszélyes erőket, melyek a feldarabolt, felosztott Magyarországot a továbbiakban is fenyegetik.

még » « kevesebb

Erre a szerepkörre Ô igen alkalmasnak találtatott - 400 év távlatából bizton megvonható ez a mérleg. A család, az apa, aki 1430-34 között Szapolyai János király erdélyi vajdája volt, jó politikai közeget jelentett az ifjú vajdafi épülésének. A hatalmas családi vagyon -mely a Tisza-folyótól keletre a legnagyobb további súlyt a későbbi vezér-szerep vállalásához. Apródévei -Várady Pál esztergomi érsek, majd a bécsi udvar -az 1549-es itáliai útja, Padova egyeteme - alapozzák meg világképét, formálják nézeteit, adják meg humanista toleranciával dúsított műveltségét. Nem csoda, hogy kiemelkedő szereplője a spelyeni szerződésnek, s méltó ellenfele az ugyancsak fejedelmi széket megszerezni akaró Békés Gáspárnak. Báthory István az erősebb, tehetségesebb, a népszerűbb és energikusabb. Neki kell győzni Kevelőszentpálnál Békés Gáspár és az erdélyi "testámentumos" urak felett, neki szerep a történelmi sors. Ez a győzelme nem csupán Erdély további sorsát határozza meg, hanem kihatással van a győztes, Báthory István politikai pályafutására is, e dicső tette indítja a lengyel nemességet arra, hogy Habsburg Miksa jelölésével szemben őt hívja meg a lengyel királyi trónra.

Lengyel királlyá történő megválasztásában döntő befolyással bírt még Lengyelország és Magyarország egymáshoz hagyományosan közelítő politikai törekvései, a lengyel nemesség nagy részének Habsburg-ellenes hangulata. Nem kis jelentőségű volt Báthori István jelölt személyisége, aki országában példaként szolgált türelmes gondolkodásával. Persze lengyelországi sikeréhez önmaga is hozzájárult; gyorsan és határozottan cselekedett, következetes játékosként indulását Krakkóba nem halogatta, azonnal frigyre lépett a csúnyácska, tőle jóval idősebb kijelölt menyasszonnyal, Annával, teljesítve ily módon a neki állított feltételeket. Báthory István, aki egy személyben két ország uralkodója lett, európai mércével mérve az 1500-as évek utolsó felének legnagyobb magyar és lengyel államférfia volt. Reálisan mérte fel erdélyi fejedelmeként országa helyzetét, azt a kényszerpályát, amibe egész Magyarország e században végzetesen belekerült. Látja a török adta mozgástér korlátait, látja, hogy a Habsburg még nem elég erős a keresztény győzelem megvívásához, s látja, hogy a török már nem rendelkezik azzal az erővel, amivel az iszlám zászlaját tovább vigye Európa nyugati részei felé. Egy veszélyes patthelyzet, veszélyes felekkel, s középen egy alig megszületett apró ország, amit szüntelen erőssíteni kell, a magyar hit feltöltődési helyévé kell változtatni, s ha lehetséges, kitörési kisérleteket kell megpróbálni - szabadulván e patthelyzetből. Felismeri, hogy Erdélynek szakítani kell az egyoldaluan a Habsburg segítséget váró politikával, itt és most lavirozni szükséges. Egyfelől bizonygatni a török Porta felé az engedelmességet, másfelől a titkos diplomácia fegyverét felhasználva erőpontokat kell keresni, építeni a végső cél, a török legyőzése érdekében.

Mindezt tenni egy olyan korban, egy olyan Európában, mikor a Török Birodalom Dél és Közép-Európai benyomulása, a francia - Habsburg vetélkedés háború, a vallási megosztottság, a reformáció terjedése és az ellenreformáció válasza, a vallásháborúk teszik szinte átláthatatlanná az európai politikát. és Báthory István lát. Látja korának mind a mai napra is kiható súlypontátrendeződését, ami a felfedezések nyomán az Atlanti-óceán európai partvidékén megy végbe, a centrum-régió megszületését, mely során Európa sok mindenben kettészakadt. Ez az Elbától keletre esés szindrómája. A lengyel királyi cím elfogadásakor döntésében ez az európai helyzetalakulás bizonyosan hozzájárult. Lengyelországgal hatalmas eszközt kezéhez. Egy ilyen gazdag -gabona- termelő ország uralkodója lesz, amely országot azonban belső politikai rendszerének gyöngesége akadályoz meg abban, hogy Közép Kelet-Európa vezető hatalma legyen. Báthory sikerei az erdélyi központi érdekek érvényre juttatásával a rendi érdekek ellenében sikerrel biztatnak a lengyel politikában is. Ezt a lengyel erőt kívánja rejtett, messzemutató nagy terveihez felhasználni, mikoris törökellenes ligáról, törökellenes hadjáratokról titkon beszél? Kellemes e gondolattal eljátszogatni, de úgy vélem, nem igazán biztos úton maradunk, ha ezt a vonalat követjük. Hogy miért legyünk óvatosak? Mert a Porta támogatásának köszönheti királlyá választását, valamint arról sem szabad megfeletkeznünk, ami a középkori rendi monarchiák működésének jellemzője: a rendi gyülés joga a hadüzenet kimondása, nem pedig a királyé. A lengyel rendek számára kardinálisabb kérdés volt a Baltikum, a poroszok és az oroszok ügye, mintsem egy törökellenes háború Európa déli részén.

Báthory Istvánnak a lengyel rendek fékentartása, a belső széthúzó erők lecsöndesítése mellett - hisz ő ahogyan mondta is "nem akart festett király" lenni - jelentős energiát kellett hogy fordítson királyságának a fentiekben említett külpolitikájára.

A Gaudsk-Dauzig kereskedőváros elleni háborúja után (1576-77.) következett a legnagyobb feladat. Három hadjárata IV. Rettegett Iván orosz cár ellenében 1579-81. között győzelmet hozott a lengyel fegyverek számára. Ezt követően erősödött fel lengyel földön már a Jagellók politikájában is kimutatható elem; egy közép-európai blokk létrehozásának gondolata, összekapcsolva dinasztikus házasságokkal, amely egyrészről a Habsburgok és Moszkva terjeszkedése, másrészről a török Birodalom ellen irányul. Ez a reális távolbalátó politika helyes lett volna, de sajnos a sors nem mindig állt e cél mellé. Gyakran beleszól a halál, vagy esetleg egy boldog házasság.

Így volt ez a nemzetközi élet porondján kezdeményező Báthory Istvánnal is, akire óriási feladatok vártak. Vállára nehezedett a hatalom súlyos terhe, mely aláásta ellenálló szervezetét is. Valószínű, hogy mindez siettette túl korai, életének 53. esztendejében bekövetkezett halálát.

Bővebben: wikipedia